Sopron - Fertőd kistérség

Áttekintés:
Leegyszerűsítve, a gazdálkodó szervezetek informatikai stratégiájának készítésénél a szakemberek összegyűjtjük a lehetséges informatikai projekteket, megvizsgálják, hogy egyes informatikai projektek mennyibe kerülnek, milyen hatékonyság növekedést eredményeznek, hogyan módosítják a gazdálkodó szervezet bevételeit és kiadásait, azaz mennyi idő alatt térülnek meg, és ez alapján választják ki, hogy melyeket érdemes végrehajtani és milyen sorrend állítható fel közöttük. Azaz végső soron mindent pénzben mérnek.
A gazdasági szférán kívüli szervezetek informatikai stratégiájának készítésénél ez a módszer nem járható. Nem lehet meghatározni, hogy mi a projektek kiválasztásának fő szempontja, mit jelent a hatékonyság. Ehhez az objektívnak mondható bevételek és kiadások vizsgálata helyett szubjektív szempontokat kell meghatározni. Ilyenek lehetnek az ügyfélbarát kiszolgálás, az átláthatóság, a gyorsaság stb. Hány millió forintot ér meg az önkormányzatnak, hogy egy fokkal átláthatóbb legyen a Hivatal működése? Mi az, hogy egy fokkal átláthatóbb? Ilyen és hasonló kérdések merülnek fel, amelyek megválaszolására a szakirodalom sem tud egyértelmű útmutatást adni. Ezért nem lehet egyetlen fő célt meghatározni és abból levezetni célelemeket és követelményeket. A projekt és az informatikai stratégia célját különálló követelmények felsorolásával lehet körülírni, amelyek teljesítése vagy teljesíthetősége csak szubjektíven mérhető.

e-közigazgatási stratégia:
A stratégiakészítés célja, hogy egységes jövőképet alakítson ki a következő 2-4 évre. A stratégia középtávú és igazodnia kell a választási ciklusokhoz. A szervezetek vezetői számára fontos, hogy lássák hova akarnak eljutni, hova lehet eljutni. A kialakított jövőkép meg kell, hogy mutassa a súlypontokat, azt hogy hol lehet változást elérni és hol várható, hogy középtávon változások nem következnek be. A dokumentációban be kell mutatni milyen hatást érhet el az informatika, a korszerű technológia a szervezet struktúrájára, nyilvántartásaira, folyamataira.
A jövőkép akkor hihető, hogyha megfogalmazható az is, hogyan lehet eljutni oda. Nem elegendő egy jobbra vágyni, hanem pontokba szedve meg kell határozni az oda vezető utat is. Csak így lesz a stratégiai terv, éves tervekre és operatív cselekvésekre bontható. Csak így követhető, hogy a szervezet valóban a kijelölt jövőkép felé halad-e.
Az informatikai stratégiában a feladat felsorolás az, amely karbantartható egyrészt azáltal, hogy egyes feladatok megoldódnak és újakat generálnak maguk helyet, másrészt azáltal, hogy a jövőkép egyes részeinek megoldását látva újabb részletek bontakoznak ki. Ezáltal a jövőkép is tovább építhető lesz.

A fentieket figyelembe véve a stratégiakészítési projektek feladatai három szakaszra bonthatóak:

• az első szakasz a „jelenlegi informatikai helyzet” felmérése,
• a második szakasz a „A térségre ható tényezők” összegyűjtése,
• a harmadik szakasz a stratégiai „célok és megvalósítási út” meghatározása